Az epret nagy földrajzi alkalmazkodóképessége és elterjedése miatt szinte a világ minden országában termesztik. Évelő, tőrózsát fejlesztő növény, az indanövényről úgy nevezett frigó palántákkal szaporított egyedek járulékos gyökérrendszert fejlesztenek, melyek sekélyen helyezkednek el a talajban. A gyökérzetet a levélzettel egy rövid gyökértörzs köti össze. Ebből fejlődnek ki a levelek, az indák, a virágok; ezen kívül ez a szerve tartalékolja a tápanyagokat, amely elősegíti az áttelelést.

A lombozaton belül háromféle levelet különböztetünk meg: a valódi, fotoszintetizáló lombleveleket, a gyökértörzsön és az indákon található alleveleket, valamint a virágzatban elhelyezkedő felleveleket. A tőrózsát alkotó 5-7 darab lomblevél, hármasan összetett. Színük, szőrözöttségük, alakjuk, fogazottságuk, a fajtájukra jellemző. Átlagosan 50-60 napig élnek, majd a legalsó, egyben legidősebb levelekkel kezdve fokozatosan elhalnak. Mivel ezek a növényen maradnak, gondoskodni kell az eltávolításukról. Az elhaló levelek tápanyagai a gyökértörzsbe vándorolnak, itt raktározódva segítik az áttelelést. A gyökértörzs csúcsközeinek oldalrügyeiből fejlődnek ki az indák. Az indák nóduszain alakulnak ki az indanövények (amiket az ún. frigó palánták készítéséhez használnak).

Az eper virágzata a gyökértörzs csúcsrügyéből fejlődik. Általában egy hosszú tőkocsány végén alakulnak ki a változó számú virágból álló bogernyők. Ezek eltérő időben virágoznak, így nemcsak az érésük húzódik el, hanem a bogyóméret is változik. A virágoknak 5 csészelevelük, 5 sziromlevelük, 3 porzókörük és számtalan termőlevelük van. Az eper virágai rendszerint hímnősek, de lehetnek csak egyivarúak is. A termők a vacok felületén helyezkednek el.

Megtermékenyülésük után a vacok növekedni kezd, ebből képződik az áltermés. Az elhúsosodó vacok felületén találhatók meg az eper valódi termései, az aszmagok. A bogyóméret alakulása szempontjából az a szerencsés, ha minél több termő megtermékenyül, mert az aszmagtermésben lévő magvak által termelt hormonok serkentik a vacok növekedését. A bogyó mérete, alakja, színe szintén fajtára jellemző tulajdonság.

Hazánkban a legnagyobb termést adó körzetek Pest megyében, Szentendrei-sziget, Tahitótfalu térsége, Pest megye déli része: Lajosmizse, Dabas, ezeket követik nagyság szerinti sorrendben a következő termőkörzetek: Bács-Kiskun megye: Szeged-Szatymaz környéke, Heves megye: Nagyréde körzete valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Győr-Moson-Sopron megye egyes területei.

Nyolc szem elfogyasztásával több C-vitamint juttathatunk a szervezetünkbe, mintha megennénk egy narancsot. Ez az adag feleannyi cukrot tartalmaz, mint egy alma, harmadannyi kalóriát, mint egy banán, és több rost van benne, mint például a körtében. Ha még ez sem győzte meg, íme néhány komoly érv az eperfogyasztás mellett!

Kevesen tudják, de az eper fogyasztása segíthet megelőzni bizonyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Egy diétás étrendbe illesztve a gyümölcs segíthet megelőzni a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását, csökkenti a vérnyomást. Nagy arányban tartalmaz a C-vitamin mellett folsavat, káliumot és B6-vitamint, magas a rosttartalma, és antioxidánsokban is gazdag. A gyulladásokat is mérséklő antociántartalmának köszönhetően a szívinfarktus kockázatát is csökkenti. Egy kutatásban megállapították, hogy azon nők körében, akik hetente legalább három alkalommal fogyasztottak földiepret és áfonyát, több mint harminc százalékkal csökkent az infarktus kockázata.

Az eper rendszeres fogyasztása csökkenti a kor előrehaladtával nagyobb eséllyel kialakuló, szellemi leépüléssel járó betegségek kockázatát is. Az eperben lévő flavonoidok antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásúak, és a kutatók szerint segítenek ellensúlyozni a stressz okozta negatív folyamatokat az agyban, illetve a korral járó memóriavesztés mértékét is csökkenteni tudják. Az eperben gazdag étkezés hosszú távon akár 2,5 évvel is megfiatalíthatja az agyat.

Természetesen az eper sem rákgyógyító csodaszer, de a benne lévő C-vitamin, folsav és flavonoidok segíthetnek megelőzni bizonyos daganatos betegségeket. Ezek a tápanyagok együttesen segítenek a gyulladások és az oxidatív stressz okozta sejtkárosodás csökkentésében, és az immunrendszert is erősítik. Állatkísérletekkel már igazolták, hogy a bogyós gyümölcsökben lévő ellagsav segít meggátolni a rákos sejtek szaporodását is.