Dél-Kína nemzeti gyümölcse. Az Actinidia a közép-kínai Sanhszi tartományban őshonos. Az önporzós kivi növény nagyon ritka, és általában kisebb mennyiségű gyümölcsöt hoz. A jól termő kivigyümölcs terméshez mindig szükség van porzó és termő egyedekre.

A kivi bokros, eredendően kétlaki, több méteres hajtásokkal rendelkező kúszónövények, pontosabban a nőivarú növények gyümölcse. Botanikai értelemben több, mintegy negyven fajról van szó. A nálunk ismert és kapható kivi az Actinidia deliciosa vagy az Actinidia chinensis bogyója, de fogyasztható az A. arguta és A. kolomikta gyümölcse is, amelyek apróbb szeműek, nem szőrös héjúak. Ezeket kopasz kivinek vagy japán egresnek is hívják.

A kivik őshazája Kína, pontosabban Dél-Kína, ahol régóta számon tartott kultúrnövények. Ott jang taonak nevezik. Hogy miért is hívják nálunk kivinek, arra még majd visszatérünk.

Éretten ovális, nagy tojásnyi, 5-6 cm átmérőjű, 60-120 grammos nagyságot elérő barna szőrös héjú és üde zöld belsejű termése van. A zamatos, lédús bogyók édeskés, mégis enyhén savanykás íze és állaga leginkább talán az eperhez hasonlítható. Akkor érett és finom, ha héja ujjunkkal benyomható, és az érett őszibarackhoz hasonlóan puha. Mákszerűen apró fekete magjai úgynevezett magkoszorút alkotnak, minden további nélkül ehetők.

A hozzánk érkező nagy szemű kivit importáljuk. Új-Zélandról júliustól októberig szállítják, de Dél-Európában is megterem, s csaknem egész évben kapható a hazai gyümölcsösöknél.

A kivi 83 százaléka víz, 1 százaléka fehérje, nagyjából 0,5 százaléka növényi zsír (telített-, valamint egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak), 9 százaléka cukor, 3 százaléka rost. Ásványianyag-tartalma jelentős és változatos, bőven található benne kálium, nátrium, foszfor, kalcium, magnézium, vas, cink, réz, mangán és szelén, ahogyan aminosavakban is gazdag. Magas koncentrációban tartalmaz A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, E-, J- és K-vitaminokat, különösen C-vitaminban bővelkedik

Némi A-, nagy mennyiségben B-, C- és K-vitaminokat, valamint természetes antioxidánsokat, makró- és nyomelemeket tartalmaz.

Napi három kivi fogyasztása 15 Hgmm-rel csökkenti a magas vérnyomást, ami igen jó eredménynek számít még gyógyszerek esetén is.

Többek között, C-vitamin-tartalmának köszönhető, hogy a kivi remek antioxidáns és immunerősítő. Segítségével megelőzhetők a szezonális betegségek –nátha, megfázás, influenza- kialakulása, valamint egyéb, fertőző betegségek –ínygyulladás, húgyúti megbetegedések, stb.- gyógyulását is felgyorsíthatja. A kivi fogyasztása jótékonyan hat az asztma és egyéb légúti problémák tüneteinek enyhítésére, antioxidánsai hozzájárulnak a sejtek korai elöregedéséért, a gyulladásokért, szívbetegségekért és a daganatos elváltozásokért felelőssé tehető szabad gyökök semlegesítéséhez.

K-vitamin-tartalmának köszönhetően a kivi fogyasztása hozzájárul a fogak egészségéhez, mérsékli a fogszuvasodás kockázatát –azonban, mint minden gyümölcs fogyasztása után, mossunk alaposan fogat, mivel hosszú távon megrongálhatja a fogzománcot–, valamint elősegíti a csontozat megfelelő fejlődését és épségét.

A kivi rostjai nagyszerűen szolgálják a béltisztítást, eltávolítják a vastagbélben felhalmozódó mérgeket és más salakanyagokat, ezáltal a bélflóra egyensúlyának visszaállításához, valamint az emésztés javításához is hozzájárulnak. Ezáltal a kivi közreműködhet a puffadás kezelésében és megelőzésében, valamint támogathatja a rendszeres és alapos ürítést. Magas folyadéktartalmának hála, az emésztőrendszer mellett a vesék méregtelenítésében is segítségünkre lehet. Mivel enyhe has- és vízhajtó hatásokkal bír, a kivi kiváló alapanyaga a fogyókúrás diétáknak.