A málna rendszertanilag az Idaeobatus alnemzetséghez tartozik. Rokonfajok Északkelet-Ázsiában (Rubus nipponicus) és Észak-Amerikában (Rubus strigosus, Rubus melanolasius) fordulnak elő.

Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik.

A vad málna Európa mérsékelt övi részében a boreális zónáig és Nyugat-Szibériáig előfordul. A mediterrán zónában dél felé haladva megjelenése egyre ritkább, és a hegységben a montán övtől a szubalpin régiókhoz kötődik. Az Alpokban 2000 m magasságig megtalálható. Telepítették továbbá Észak-Amerika keleti részén, Grönlandon és Új-Zélandon is.

A málna pionír élőlényként megjelenik fátlanított terepen. Félárnyékos fekvésű, nitrátgazdag talajban tenyészik, például magas páratartalmú és hűvös nyári hőmérsékletű tisztásokon és erdőszéleken. A málna nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek megbetegedéseire.

Gyümölcse miatt kedvelt kerti növény. A magas vitamintartalma miatt egészséges gyümölcsöt gyakran nyersen fogyasztják, ill. lekvárként, kompótként, zseléként vagy szörpként kerül a konyhában felhasználásra. A méhészetben a málna – köszönhetően nektárja magas (36-70%-os) cukortartalmának, továbbá magas cukorértékének (0,18–3,80 mg cukor naponta virágonként) – a méhek számára egy megbecsült melléktápanyagforrás. A málnát tiszta alkohol édesítésére is használják. A gyümölcs szüret után már nem érik tovább, így a nem klimakterikus gyümölcsök közé tartozik.

A málna gyümölcse bor készítésére is alkalmas. A málnabogyókat összezúzzák, előerjesztik, majd kipréselik. A visszamaradt cefrét vízzel leforrázzák és újra kipréselik. A préselésekből nyert levet összekeverik. Cukorból és málnaléből szirupot főznek, amit hozzáadnak a kipréselt málnaléhez.

A málna, sok piros gyümölcshöz hasonlóan rengeteg C-vitamint és antioxidánst tartalmaz, így erősíti az immunrendszert és megelőzi a rákos megbetegedéseket. Kitűnő vértisztító, vérszegénység ellen is hatásos és csillapítja a lázat. A-vitamin tartalma révén segít a látásjavításban. Különböző vérzések csillapítására is alkalmazható. Ezeken kívül jelentős mennyiségű B1, -és B2-vitamint is tartalmaz. Rendkívül gazdag színanyagokban, flavonoidokban, gyümölcssavakban, cserzőanyagokban és növényi rostokban. Pektin is található benne, ez az anyag emésztésjavító hatásáról ismert. Az ásványi anyagok közül a kálcium-, kálium-, megnézium- és vastartalma kiemelkedő, mennyiségét tekintve pedig a szervezet napi szükségletének 10 %-át fedezi. Jól teszed, ha frissen és nyersen fogyasztod, ugyanis így érvényesül leginkább a benne lévő vitaminok jótékony hatása. Kevesen tudják, hogy másnaposság ellen és antibiotikum kúra után is jó szolgálatot tesz, mert segít helyreállítani a megterhelt emésztőrendszert és a károsodott bélflórát. Sőt, még szépülhetünk is vele! Ez a szépségvitaminként emlegetett magas biotintartalmának köszönhető, amely szépíti a bőrt, csillogóvá és dússá teszi a hajat. Antocianintartalma révén mérsékli a magas vérnyomást. Emellett szabályozza a vércukorszintet, enyhíti a menstruációs görcsöket. Megfázás esetén készíts málnaszörpöt, majd szobahőmérsékletű állapotban kortyolgasd el! Levelei értékes gyógynövény-alapanyagnak számítanak. A málnából készült tea pedig antibakteriális, ér, -és pórusösszehúzó hatású. Cukorbetegség, húgyúti panaszok, meghűlés és lázcsillapítás esetén is hasznos málnából készült teát inni. Cseranyagai hasmenéskor segítenek, antibakteriális, összehúzó hatása pedig a szájnyálkahártya gyulladásos állapotainak megszüntetésében segédkezik. Rovarcsípések okozta duzzanatok borogatására is használható.