A narancs legfeljebb 8 m magas, örökzöld, alacsonyan elágazó, terebélyes, gömbölyded koronájú fa. Fiatal hajtásai szögletesek és csavarodottak; a levélhónaljakban hajlékony tövisek ülnek. Levelei szórt állásúak, aromás illatúak. A levélnyél 1–3 cm hosszú, keskeny-szárnyas, a lemez tojásdad vagy elliptikus, lekerekített vállú, hullámos vagy csipkés szélű. Erős illatú virágainak átmérője az 5 cm-t elérheti, egyesével vagy legfeljebb 6 tagú fürtben fejlődnek a levélhónaljban; a zöld csésze 5 rövid cimpájú, az 5, hosszúkás-tojásdad szirom fehér színű.
A narancsbogyó külső rétegét, a jellegzetes sárga színű héját a kereskedelemben – színe alapján – „flavedó”-nak nevezik. A külső héj (Aurantii cortex) illóolajat, keserűanyagot, karotinoidot és narancssavat tartalmaz, közkedvelt aromájú ízesítő fűszert készítenek belőle. A héj belsőbb, fehér rétege taplószerű, melyet „albedó”-nak neveznek. A bogyó belseje sárga és lédús. Az érett gyümölcsök magjai bármikor elvethetők.

Nagyon jó ízjavító, gyomorerősítő, emésztést serkentő, étvágyjavító és vértisztító.

A narancs tele van antioxidánssal: karotinnal, és flavonoidokkal. A benne levő limonén különösen a mell- és tüdőrák elleni harcban hatásos.

Nyers állapotában reszelve, de szárítva is használják. Higiéniai szempontból fontos, hogy a felhasználás vagy szárítás megkezdése előtt alaposan tisztítsuk meg. Különböző édességek, cukrászati termékek, likőrök, de édes sütemények és krémek készítéséhez, valamint sütve készített szárnyas ételekhez, virágát illatszerek alapanyagául is használják.
Itt említjük meg a kürasszó kérget, amely a nyugat-indiai szigetcsoport egy részén termő, különleges narancsfajta héja. Ebből készítik a "Curaçao" néven ismert likőrt (kürasszó-likőr) vagy a narancsos csokoládét is.

A mediterrán, szubtrópusi és trópusi-montán klímában tenyészik; a trópusi hegyvidékeken 2000 m magasságig termeszthető. A fajtaazonos szaporítást szemzéssel vagy a fajtáról leválasztott vesszőkkel oltás útján végzik, de rendszerint a magoncok is megőrzik a szülők tulajdonságait. Fagyérzékeny, és hosszú száraz évszakokban öntözést igényel. Többnyire intenzív módon termesztik ültetvényeken, ahol a termésérés kezdetén a fákat gyakorta fungicidekkel kezelik. A gyümölcsök virágzás után 6-9 hónap múlva érnek meg; igazi aromájukat teljesen éretten, közvetlenül a szedés után élvezhetjük; a tárolás során ízükből sokat vesztenek.