Paradicsom
A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel. Népies nevei: paradicska, tomata, tomátó, padledzsika (csángóknál).
forrás: Wikipédia
Jellemzése
Trópusi hazájában évelő kúszónövény, mérsékelt éghajlaton egyévesként termesztik, vannak egész éves kultúrák is. Gyökere főgyökér. Szár eredetű járulékos gyökereket is fejleszt. Hajtása, levele sűrűn borított szőrökkel, mirigyesen szőrös is lehet. A szár növekedése szerint két fajtája van, a folytonos és determinált; ez utóbbi főhajtása virágzattal zárul. Levelei félbeszárnyaltak, a levélkék karéjosak. Virágzata forgó vagy kettősbogas forgó. Virágaiban a porzószálak összenőve oszlopszerűen körülveszik a bibét, azon túlnyúlnak (önbeporzó). Termése bogyó. Szára, levele, termése fajtánként változó.
Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének.
- Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól),
- Hatvan és környéke (az 1930-as évektől).
- Veresegyház környéke
Az 1880-as években a főváros környékén még zöldséges kertekben termesztették apró parcellákon és kis-bérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelőkörzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsomtermesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a melegágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével.
Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének.
Legjelentősebb paradicsomtermő tájak Magyarországon:
- Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi),- Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól),
- Hatvan és környéke (az 1930-as évektől).
- Veresegyház környéke
Az 1880-as években a főváros környékén még zöldséges kertekben termesztették apró parcellákon és kis-bérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelőkörzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsomtermesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a melegágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével.
Hatóanyagai
Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül legjelentősebb a C-vitamin (20–30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B1, B2, ezek mellett jelentős mennyiségben (1,6 mg) tartalmaz karotint.
Hatása
Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.
A benne található likopin egészségmegőrző hatású, csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét (prosztata, gyomor, emlő), védelmet nyújt degeneratív idegrendszeri megbetegedésekkel szemben, jelenléte a bőrben véd a káros UV-sugaraktól. Kísérletileg bebizonyították, hogy a bogyó felszínhőmérsékletének 30-32 Celsius-fokra emelkedésével leáll a likopinképződés.
A népgyógyászatban ízületi gyulladás kiegészítő kezelésére szárított leveles hajtását alkalmazzák fürdővízbe téve.
Felhasználása
Felhasználható nyersen, aszalva, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak. Szemben a gyümölcsökkel, amelyek nyersen a magasabb C-vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mert a likopin így könnyebben ki tud szabadulni a növényi rostok közül.
Hámozva a diétás étrendben is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik.
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 18 kcal 74 kJ
Szénhidrátok 3,89 g
- Cukrok 2,63 g
- Rost 1,2 g
Zsír 0,20 g
Fehérje 0,88 g
Víz 94,52 g
A-vitamin ekviv. 42 μg - 5%
β-karotin 449 μg - 4%
Tiamin (B1-vitamin) 0,037 mg - 3%
Riboflavin (B2-vitamin) 0,019 mg - 2%
Niacin (B3-vitamin) 0,594 mg - 4%
Pantoténsav (B5-vitamin) 0,089 mg - 2%
B6-vitamin 0,080 mg - 6%
Folsav (B9-vitamin) 15 μg - 4%
B12-vitamin 0,00 μg - 0%
C-vitamin 13,7 mg - 17%
D-vitamin 0,0 μg - 0%
E-vitamin 0,54 mg - 4%
K-vitamin 7,9 μg - 8%
Kalcium 10 mg - 1%
Vas 0,27 mg - 2%
Magnézium 11 mg - 3%
Mangán 0,114 mg - 5%
Foszfor 24 mg - 3%
Kálium 237 mg - 5%
Nátrium 5 mg - 0%
Cink 0,17 mg - 2%
likopin 2573 µg
A százalékos értékek a felnőttek számára
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Energia 18 kcal 74 kJ
Szénhidrátok 3,89 g
- Cukrok 2,63 g
- Rost 1,2 g
Zsír 0,20 g
Fehérje 0,88 g
Víz 94,52 g
A-vitamin ekviv. 42 μg - 5%
β-karotin 449 μg - 4%
Tiamin (B1-vitamin) 0,037 mg - 3%
Riboflavin (B2-vitamin) 0,019 mg - 2%
Niacin (B3-vitamin) 0,594 mg - 4%
Pantoténsav (B5-vitamin) 0,089 mg - 2%
B6-vitamin 0,080 mg - 6%
Folsav (B9-vitamin) 15 μg - 4%
B12-vitamin 0,00 μg - 0%
C-vitamin 13,7 mg - 17%
D-vitamin 0,0 μg - 0%
E-vitamin 0,54 mg - 4%
K-vitamin 7,9 μg - 8%
Kalcium 10 mg - 1%
Vas 0,27 mg - 2%
Magnézium 11 mg - 3%
Mangán 0,114 mg - 5%
Foszfor 24 mg - 3%
Kálium 237 mg - 5%
Nátrium 5 mg - 0%
Cink 0,17 mg - 2%
likopin 2573 µg
A százalékos értékek a felnőttek számára
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.