Egyéves, néha kétéves növény, a mérsékelt égöv alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, szára egyenes, levelei változatos méretűek (2–30 cm hosszúak, 1–15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. Kétlaki növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4 mm átmérőjű, nőivarú virágok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. Hosszúnappalos növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a jarovizációra.

Termése gyakran tüskés felületű, 5–10 mm-es makkocska, melyben számos mag található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.

A spenótban óriási mennyiségben van kálium, ami képes megszabadítani a szervezetben felgyülemlett fölösleges folyadéktól, ami nemcsak az anyagcserédet lassította a korábbi időszakban, hanem a narancsbőr kialakulásához is hozzájárultak.

Élettani jelentősége a magas vitamin, ásványi só és nyomelem tartalmának köszönhető, ugyanis ez a zöld, leveles “csoda” kitűnő forrása a következő anyagoknak: A-, C-, E-, B2-, B6 -és K-vitamin, mangán-, folsav (B9-vitamin), magnézium, vas, réz, kalcium, kálium, foszfor, cink, továbbá élelmi rostok, növényi fehérjék. Ezen kívül ismert forrása az omega-3 zsírsavaknak, niacinnak, és szelénnek.

A spenót levelei tartalmaznak még triterpén-szaponinokat, oxálsavat és nitrátokat is. A levél szárazanyag-tartalmának 30%-a fehérje.

Az ásványi sók közül kiemelkedik magnézium-, kálium-és kalciumtartalma, viszont foszforból az átlagosnál kevesebbet tartalmaz. Ezek a tulajdonságai a csontképzésben igen jelentősek.

A spenót és más, cinktartalmú gyógynövények segíthetnek a férfi terméketlenségeken is: több vizsgálat is kimutatta, hogy a cinkhiány összefügghet a férfi terméketlenséggel és a spermiumok rossz minőségével. A spenót cinktartalma segít a nőknek is, hiszen a cinkhiányos nőknek szülési nehézségeik lehetnek, és lassabban gyógyulhatnak a sebeik.

A spenótnak magas a folát tartalma, ez pedig segíthet a nyitott gerinc és egyéb születési rendellenességek megelőzésében.

A paraj igen gazdag B-vitaminokban, melyek fokozzák a zsírok és a szénhidrátok megemésztését. A spenótban megtalálható természetes só csökkenti a vér cukortartalmát, így kifejezetten hasznos táplálék cukorbetegségben szenvedők számára.

Krómtartalma hatékonyabbá teszi a hasnyálmirigyet, mely az inzulintermelést szabályozza.

A spenótban megtalálható a folsav is, melyre azért van szüksége a szervezetnek, mert az segít lebontani az olyan vegyi anyagokat, melyek szívpanaszokat okoznak.

A K-vitamin mindamellett, hogy a véralvadás egyik fontos szabályozója, támogatja a máj méregtelenítő funkcióját, valamint a csontok felépítéséhez is szüksége van rá szervezetednek.

A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók. Leggyakrabban főzeléknövényként vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre a hasnyálmirigy működésére jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas (0,97) oxalát-, és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.